Ibiza 2/2
Szóval Kriszi hazament, s új nap virradt Ibizai utazásom történetében. Még 2 napot anyával töltöttem kettesben, majd megérkezett Ádám is szeptember 8-án. Innentől kezdve volt egy egész hónapunk Ibizán. Sok minden is történt és kevés is. Ezt a részt rövidebben foglalnám össze mert különben írtó hosszú lenne. Szóval szombatra találtunk egy csodálatos házat San José városkája mellett egy domboldalban. Csend és nyugalom szigete, csodálatos kilátással a tengerre. A város 3 km-re volt ahol Toni-nál a hentesnél nap mint nap rendkívül finom sonkát vettünk. A napjaink főleg alvással teltek, általában 10-12 órát aludtunk, majd felkeltünk és kifeküdtünk napozni még 1-2 órára. Utána dolgozgattunk 1-2 órát majd délután lementünk valamelyik partra még napozni, fürdeni egyet.
Két alkalommal 4-5 majd 2 napra látogattak meg minket Ádám barátai, amúgy magunk voltunk és Pepe a ház tulajdonosa aki 2-4 naponta jött etetni a postagalambjait, akik már Lisszabonból is haza tudnak repülni. A ház nap- és szélenergiával működött, s mivel szokatlanul felhőssé vált az időjárás (Pepe mondta hogy maga sem emlékszik mikor esett ennyi eső utoljára szeptemberben) kezdett lemerülni a ház... 5%-nál éjjel beriasztott így be kellett kapcsolnunk egy generátort, haza indulásunk napjáig sikerült 48%-ra "visszatornáznunk" az áramot.
Szóval az idő megváltozott, igen felhős lett, naponta 3-4 óra volt napsütés, hirtelen felhősödés és sok eső váltakozott, ez kb. 2 hétig tartott, majd az utolsó bő egy hetünkre újra visszajött a csodás napsütés, de már nem volt olyan ereje a Napnak mint szeptember első hetében. Ez nem is volt baj mert legalább ki lehetett bírni a napon is, nem kellett napernyő vagy kalap a partra, viszont élvezhettük a meleget még októberben is.
A turisták viszont nem akartak fogyatkozni. Inkább a korosztály kezdett változni. Míg az elején kivétel nélkül szinte csak 25 év alattiakat láttunk, szeptember közepétől megjelentek a családosok és az 50 év felettiek is. Látványos változás október 4 után következett be mikor a discok bezártak. Mondjuk 50%-ra esett a napozók száma, és 10%-ra a 25 éven alattiak száma. Családok, gyerekek és idősek jelentek meg, pihenni vágyók.
Playa den Bossán, várva esni fog-e vagy sem (esett)
Valószínűleg én vagyok az egyetlen ember aki 1,5 hónapot töltött Ibizán és egyszer sem ment el egy igazi híres ibizai buliba. Hát nem jött össze, talán majd legközelebb.. Egyik este mikor úton voltunk egy nagyon helyes kis étterembe, a rádióba meghallotta Ádám Richie Hawting (Minimal DJ) akinek a zenéjéért rajong. Egyszer csak bemondják: "Richie, live from Ibiza Playa den Bossa".. woow.. azonnal fordultunk és útnak indultunk a fővárosba. Közben bemondták melyik bárban zenél éppen, ahova még belépőt sem kellett fizetni. Ezt azért említem meg mert utána ment át éjszakára játszani az egyik híres discoba ahova kb. 60 euró volt a belépő és valószínű kb. ezer ember.. Itt alig voltunk páran (50-100) és a 2. sorba tudtunk menni, jó közel hozzá. Ádám felemelt így észrevett minket és nagyon kedvesen ránk mosolygott. Annyira érződött a mosolyán hogy észrevette hogy mi mások vagyunk mint a körülötte ugráló részeg félmesztelen fekete ruhás csajok, és tetkós pasik. Mi fehér ruhába voltunk és józanok :) A fotós is egyből minket fotózott. Szóval ez nagy élmény volt, kb. 20 percig játszott még.
Néhány szebbnél szebb part ahol megfordultunk Ádámmal. Igen változatosak Ibiza partjai, ha a sziget nem is nagy és ezért annyi kirándulási lehetőség nincs is, de mindegyik part mutat valami újat. Fehér homokos, sárga homokos, kavicsos, vagy éppen hatalmas szikla alatt elterülő köves part, esetleg fák között domboldal aljába megbújó partszakasz... ennyi idő sem volt elég felderíteni mindet.
Ádámmal is átmentünk egyik nap Formenterára, ekkor egészséges állapotban voltam, így robogót bérelve elmentünk megnézni milyen partok vannak a sziget közepén. Először egy homokos, gyönyörű vizű részen napoztunk, turista már alig volt (október első hétvégéje), majd átmentünk megnézni a túloldalt ahol pedig sziklás partot találtunk.
Csónakházak
Két alkalommal felmentünk Ibiza legmagasabb pontjára 480m magas Se Talia nevű hegyre, ahonnan csodás kilátás volt minden irányba, a naplementében, majd a Holdban is gyönyörködhettünk.
Még néhány fénykép..
Érdekes a stílus a Café del Mar-ban
Télen vett búvárruha vízhatlanságának tesztelése, rendben. (Kellett ez, picit hűvöskésebb lett a víz, mondjuk 23-24 fok körül..)
"Ja szoktuk őket etetni, odadobjuk nekik a paradicsomot, imádják... jaj ne már komolyan gondolod hogy majd a kezedből fog enni?" És igen.. Jonny komolyan gondolta.
Zabálás
Mindennapi kenyerünk
Október 10-én indultunk... ki merre lát. Én hazajöttem, Ádám pedig tovább ment a világ másik felére. De mire ez az írás megjelenik már én újra a hegyek közt vagyok, Ádám pedig 2 nap múlva ismét mellettem.
